A magyar rali sport meghatározó autói 3. rész: Toyota Celica

A mostani részben egy hajdanán sok rali rajongó szívet megdobogtató gépcsodával, a Toyota Celicával foglalkozunk. Nem csak meghatározó, hanem igen eredményes típusa volt ez a magyar rali sportnak.

A-kategória
Bár először az N-es Celicák érkeztek az országba, nézzük először, vajon hogy teljesítettek a groupe A-s gépek.
Azt hiszem, ha ifj.Tóth János nevét említjük, rögtön beugrik mindenkinek a jellegzetes Aral-os színekbe öltöztetett Celicák valamelyike. Azonban Janika kapcsolata a márkával jóval korábbra, méghozzá 1992-re datálódik. Ekkor cserélte ugyanis, az öregecske BMW-t a japán csodagépre ráadásul rögtön egy A-sra. Mindenki meglepetésére azonban, hamar belakta az autót, és igen komoly ellenféllé vált.

1993-94-ben egy hajszál választotta csak el a bajnoki címtől. 94-ben ráadásul vezető helyről állt ki a Mecsek Rallyen, miután a Márévára-Zobák közötti gyorsasági rajtában a Celicában elszakadt a bordásszíj.

Azonban amit a soros elvett előző évben, azt visszaadta 1995-ben. Az Aral Colonia Rally Team színeiben Ifj.Tóth egy még mindig bukólámpás Celicával legyőzte a rivális Rangáékat, megnyerve ezzel saját maga és navigátora Gergely Ferenc első bajnoki címét.

A 96-os szezont már egy új karika lámpás ST165-ös típusjelzésű járgánnyal kezdték. Ám az évet mégis a tavalyi autóval fejezték be, megvédve bajnoki címűket. Év közben rajthoz álltak 96-ban a San Remo világbajnoki futamon, ahol sikerült egy borulás ellenére az abszolút 11. helyen célba érniük.

1997-ben pedig totális fölénnyel immáron végig a körlámpás autóval versenyezve újabb bajnoki trófeát hódítottak el.

1998-ban láthattuk Janikát utoljára Celicában, a Kassa Rallyn. A búcsú sajnos elég szomorkásra sikeredett, hiszen egy levágós kanyarban kiütötték az autó jobb első futóművét és ki kellett álljanak.

Nem csak ifj.Tóthék próbálkoztak A-s autóval. 1998-ban Érdi Tiborék hoztak az országba egy gömbölyű lámpás Celicát, amivel a Total színeiben indultak, és az abszolút második helyig meneteltek. A tűzpiros szín sokak szerint akkoriban a legszebb autóvá varázsolta a gépet.

A 99-es szezonban a Hényel Gyula-Tóth Vilmos kettős az abszolút harmadik helyet szerezte meg egy hófehér autóval, amit Csehországból bérelt. Miután 2000-ben Hényel, Turi Tamás csapatfőnökévé avanzsált az autót áruba bocsájtotta. Az újdonsült pilóta Michna Ottó lett. Azonban Esztergomban és Miskolcon is két méretes bukást produkált a géppel. A 99-es szezonban nyergelt át egy Celicára a korábban Lada VFTS-t terelgető Budai Béla is. Ő azonban egy akkora már nem túl ütőképes bukólámpás verziót vásárolt. Ezt az autót aztán a 2000-es Esztergom Rallyn Hideg Krisztián is kipróbálta, amikor autót cserélt Budaival, valamint két versenyen láthattuk a Celicával Vojcsik Ferencet, alias Golyót is. Először 1999-ben a hazai futamán, azaz Miskolcon indult, ahol abszolút negyedik lett, majd súlyos motocross balesete után 2001-ben szintén a borsodi versenyen tért vissza egy ilyen autóval. A pécsiek ásza Kiss Ferenc is bele kóstolt a Toyotázásba. Élete első versenyén a Mol Rally Team színeiben egy gömbölyű Celicával rajtolt az Esztergom Rallyn Büki Ernővel, amit fölényesen meg is nyertek.

2001-ben pedig szintén Esztergomban indult Toyotával, immáron Tábori Józseffel a jobb egyben.

2002-ben bemutatkozott a raliban a sokszoros autós gyorsasági bajnok Turán Frigyes. Navigátorával Podina Péterrel a Budai Béla féle autóval álltak rajhoz. Felemás évük volt, hiszen bár Miskolcon nyertek, Szombathelyen még elrajtolni sem tudtak, a mecseki viadalon pedig a Kurd-Mekényesi pályán nagy tempónál lesodródtak az útról rommá törve az autót, ami ezek után többé vissza sem tért a pályákra.

2004-ben egy év szünet után ismét Toyotát láthattunk a pályákon. A jó kis bukólámpás Celicával a Géczi Nándor-Barnóczki Tamás próbált meg jó eredményt elérni, az ekkora már öreggé vált technikával.

2005-ben Pethő István mutatkozott be az A- csoportban egy gömbölyű verzióval, amivel csak két versenyt teljesített, rajtuk kívül még Géczyék is próbálkoztak rendületlenül.

2006-ban aztán lejárt a típus homológizációja, így innentől fogva már csak H-csoportban lehetett menni a Celicákkal.

N-csoport
A 90-es évek elején kezdték el az országba behozni az első N-es specifikációval felszerelt rejtett lámpás Celicákat. Jellemzően Németországból érkeztek az autók. Többek között ilyennel versenyzett Keszler Mátyás, Maksa Imre és Lajtai Zsolt is. Keszler viszonylag hamar elhagyta a márkát, a másik két pilóta viszont az ezredforduló végéig ezzel a típussal indult.

1991-ben láthattuk Ferencz Sándorékat is egy Celicával. Ők voltak tehát az úttörői a magyar Toyota Celica történelemnek.

1993-ban kezdett gyarapodni a tábor. A Keszler, Maksa, Lajtai trió mellé csatlakoztak a hajdani Lada VFTS-es mezőnyből Darin Jánosék, illetve a Mecsek Rallyen Budai Béla is bele kóstolt az összkerekes, turbós autó nyújtotta örömökbe. Szintén ilyen autóra esett a választása a Cseri-Nagy párosnak is, akik ekkor még talán nem sejtették, hogy ők lesznek, akik lezárják az N-es Celicák történelmét, hiszen egészen 2002-ig evvel az autóval versenyeztek. A manapság már inkább a gyorsasági bajnokságból ismert Ficza Ferenc is kipróbálta magát egy Celicával a 93-as szezonban, akár csak Bíró Péter, így tehát az N-es Celica hamar népszerűvé vált. Azonban amilyen hirtelen lett népszerű, olyan hirtelen lett mellőzött is, máig sem érteni miért.
Így 1994-től csak Cseriék neve mellett szerepelt a Toyota Celica az N-csoportban.

H-csoport
A H-csoportban is láthattunk kettőt ebből a márkából. A 90-es évek végén a már lejárt homológgá vált autójával a Maksa-Vass kettős a H-10 kategória élmenőjének számított, akár csak 2009-ben Mucsina Tamásék, akik egyenlőre az utolsók voltak, akik Toyota Celicával indultak. Ám 2010-ben ez az autó is parkoló pályára került. Reményeink szerint, azonban a közeljövőben ismét láthatunk Celicát, ha máshol nem, majd a historic mezőnyben.

A következő részben maradunk a japán márkáknál, ezúttal a Subaru hazai történelmét elemezzük.